Telnek, múlnak a napok, új emberek, új élmények, jó és rossz is vegyesen és ámbár igyekszem az életemet pozitív mederbe terelni, amelyen sokat segít Mr. Holopainen és bandája, nem mindig tudok jó képet vágni a dolgokhoz. Baromira mennék Bécsbe és Kassára Nightwish koncertre, busszal, vonattal, tevével, ami éppen elvisz, hogy megkapjam életem éltető narkóját, a Nightwish live bulit, ne adj isten, valamilyen formában össze is találkozzam velük és bár annyit nem tudnék mondani, hogy kukk, mégis megérintsem őket valahogy, hogy abból energiát meríthessek a további munkához.

Tegnap délután, a postás hozott számomra egy bírósági levelet, közelgő válóperem első dátumáról értesített a mélyen tisztelt bíróság. Ez engem nem érintett váratlanul, sőt, számítottam rá, a lehető legbékésebben és barátian válunk szét a párommal, esélyt adva mindkettőnknek a további boldogságra, amit mi már nem tudtunk egymásnak megadni. Az utóbbi pár évben, miután ügyvezetői pályafutásom véget ért - lásd korábbi bejegyzések, a politikai életem is megszüntettem, megérintett egy plátói szerelem, mit megérintett, szétmart és az ebből fakadó "árulásom" miatt száműztem magam, totál egyedül maradtam. Amikor ezt a papírt a kezembe vettem és elolvastam, kétségbeejtően árvának éreztem magam, elképzeltem, ahogy tök egyedül ott állok az egyik oldalon a teremben, a feleségem oldalán ott ül az ügyvédje , valamint bizonyára elkíséri még valaki... én meg csak arra tudok gondolni, hogy hol van az a bizonyos valaki és totálisan ráillik majd a helyzetre: Wish I Had An Angel! Ordítsa Mr. Hietala!

Tudván tudott, hogy létezik az az angyal, de szemernyi remény sincs arra, hogy csak egy kicsit is megérintse mindaz, ami számomra világot jelent, ennek súlyát csak az tudja átérezni, aki pontosan tudja, miért feszíti szét az a dal, amelynek a címe I Want My Tears Back, és miért válik ez a mű a vérévé, a tökéletes himnusszá!

Azért persze hálás vagyok, hogy a kis Nightwish Fan csoportunkban végre valóban olyan emberekkel hozott össze a sors, mint Floo, Imi és Ági és persze még jó néhány ember, amely személyek mellettem állnak, és barátságukkal ajándékoztak meg! Rengeteget jelentenek, és nem szeretnék csöpögőssé válni, az nem ez a fórum és nem az a csoport, de mivel a fejem mindig új és új ötletekkel jön elő, megajándékozom őket, így hálálván meg bizalmukat. És ezek azok az új ötletek, amelyek már nem jutottak el a régi tagsághoz, akik most az összes régebbi ötletemet sajátjukként valósítanak meg... ... ... A kis csapatunk igyekszik új ötletekkel operálni, de eljutottunk odáig, hogy biztonsági okokból, csak a lehető legbiztonságosabb idő intervallumban tudunk bejelenteni dolgokat, ami a részünkről egy kényelmetlen kényszerhelyzet, amit mi azért találunk ki, hogy élményt szolgáltassunk rajongóknak, azt a másik csapat sajátjaként beállítva "mocskos kapitalista módon" (saját szavaik) anyagi haszonszerzés reményében valósítják meg. A dologban az a szép, ha én nem lennék, és nem hozom össze a klubbot, ők nem is ismernék egymást, és csoportként sem léteznének! Valójában, amikor kiléptek, nekik kellett volna elölről kezdeni mindent, nem nekem... ... ... 

De lényegében hamarosan új dolgokkal állok elő, amitől néhány bizalmasomnak már leesett az álla (jelenleg Prof. Horovitz rendelőjében operálják vissza :D , állapotuk stabil!) - szóval, aki olvassa, készüljön, két héten belül egy szédületes kecskeméti buliba csöppenhet, aminek a híre egészen Finnországig fog szállni! Szóval érdemes figyelni és olvasni! Végezetül, kihasználva a lehetőségeket, hallgassunk egy kis zenét!