Ahogy telnek múlnak a napok, és olvadok bele egy számomra érdekes félig éjjel - félig nappal masszába, éber és álmos pillanatok váltják egymást. Mindegyik hoz valami újabb filózni való gondolatot, néha pedig teljesen el tudok szakadni a valóságtól, és egyre inkább egyfajta átmeneti zónában találom magam. Azt kell mondjam, kellenek ezek a megtapasztalások, amelyek szülhetnek működőképes, jó ötleteket, de mindinkább lépdelek egy számomra ismeretlen új világ felé. Amikor pedig jönnek szembe az új dolgok, rájövök, ez nem is annyira más, csak már elfeledtem a szabadság néha kellemes illatát, néha dohos szagát, attól függően, éppen egy új kellemes érzés, vagy egy régebbi magányos, nyomasztó gondolat kúszik e elém.

Néha a nappalok okoznak örömet, néha az éjszakák vidítanak fel, olyan ez, mint egy hosszú utazás kezdete, átmenet egy másik világba, ahol felbukkannak értékes emberek, kezükben ecsettel, vagy hegedűvel, vagy a puszta lényükkel és mint egy bolygó holdjai, keringenek tudatomban egyfajta Tuomasi The Greatest Show-t produkálva számomra. Aztán, ha eljön az éjszaka, a kamerák átkapcsolnak éjjellátó "infra" üzemmódba, és a százéves udvaron, pilleként repdeső apró kis tündérek, láthatatlan szaladgáló apró manók vesznek körül, akik valaha egy dohos táska lakói lehettek, ma egy lerobbant autó csomagtartójában rendezték be láthatatlan világukat és várják, hogy valaki visszaadja őket a mesevilágnak. Mindezt megfűszerezi számomra a Nightwish zenéje, mint a mindenség, amiben megtaláltam a helyem és már csak egy pár kell hozzá, akivel osztozhatom mindezen.

Valaki, aki érti a rajongásom. Slow love slow. Mert ugye, az emberek többségének furcsák lehetünk, ahogy egyetlen zenekar képes meghatározni az életünket. Nem értik, mit miért teszünk. Nem értik, miért ez a rajongás, hogyan tudunk sírni, vagy hogyan tudunk nevetni néha, ha a Tuomas szerezte dalokat hallgatjuk. Hogy tudunk aláhullani, vagy hogy tudunk felemelkedni, gyógyulni vagy elveszni ezekben a művekben. Nem értik a belőle áradó iszonyatos energiákat, a rezgéseket, és azt, ahogy erőt és inspirációt merítünk.Slow love slow! Értesz engem? Mert igazából csak akkor értheti meg bárki is a rajongásomat, ha ugyanaz a tűz és ugyanaz a szenvedély hajtja, mint engem!

Slow love slow sweetheart!